
FÉMFELÜLET ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS ALAPOZÁSA
Ez a cikk hiánypótló. Legalábbis reményeink szerint. A budaprimer.hu csapata elkötelezett a kiváló alapozású fémfelületek mellett. Még akkor is, ha ez azt eredményezi, hogy nem szükséges 3-4 évente drága pénzért átfesteni a külső fémkorlátot, vagy fémkerítést.
z a cikk hiánypótló. Legalábbis reményeink szerint. A budaprimer.hu csapata elkötelezett a kiváló alapozású fémfelületek mellett. Még akkor is, ha ez azt eredményezi, hogy nem szükséges 3-4 évente drága pénzért átfesteni a külső fémkorlátot, vagy fémkerítést. Pedig szeretnünk festéket eladni, hiszen kell a pénz mindenre is. (Azt hiszem ezzel nem voltunk őszintébbek egyetlen gazdasági szereplőnél sem. – De majd most!)
Szóval, a fémfelületek tartós esztétikája és szerkezeti épsége (természeti katasztrófák bekövetkezésének eseteit leszámítva) három tényező eredménye. E három tényező talán legfontosabbika, egyben alap szegmense a fémfelület megfelelő előkészítése és alapozása. Ez az első vagy ha úgy tetszik a (buda)primer lépés, amely megalapozhatja – vagy ellenkezőleg alaptalanná teheti – az összes további erőfeszítésünket. Még a fiatalok is tudják, hogy az alapozás elengedhetetlen a hétvégi zenés-táncos összejöveteleket megelőzően, így tehát a festéssel és felületkezeléssel foglalkozó szakemberek – vagy kényszerű laikusok - számára sem okozhat fejtörést ez az alapvetés. Bárhonnan is nézzük, az alapozás józan ésszel kihagyhatatlan. Alapozás nélkül csak a pénzt és az időt vesztegetjük, amikor alaptalanul festegetünk.
A két másik tényezőről is fogunk majd írni egy-egy szép esszét, azonban jelen állás szerint „csupán” arra teszünk kísérletet, hogy a megfelelő előkészítésről és alapozásról adjunk egy még átlátható mennyiségű információt biztosító összefoglalót. Természetesen lehetne ebből a témából doktori disszertációt is írni, de talán a praktikum mezsgyéjén célszerűbb haladnunk, hiszen a munkát mindenki szereti a lehető leggyorsabban elvégezni.
Első lépés:
Ahhoz, hogy megfelelően tartós és esztétikus fémbevonatot képezzünk, először is tudnunk kell, hogy milyen fém az, amin dolgozni fogunk. Hiszen bizonyos fémfelületekre egyszerűen nem tapad fel szinte semmilyen bevonat, más felületek szinte isszák a festéket. Vannak, amelyek soha nem rozsdásodnak, mások pedig a legkisebb nedveségtől barna levet engednek. Kissé távoli példával élve, nem lehet minden betegségre ugyanazt a gyógyszert bevenni. Ezért aztán fontos lépés, hogy tisztában legyünk azzal, mire is kívánunk festeni. Ha azonban mégsem tudjuk, az sem jelent óriási problémát, mert a Budaprimer bármilyen fémfelületre felhordható. Tehát fémipari ismeretek kipipálva. Jöhet a második fázis.
Második lépés:
2/1 Le a rozsdával! A kezeletlen fémfelület (és a kezelt is) rozsdásodik. Oxidáció,Harmatpont, stb. Summa-summárum a lényeg az, hogy a levegőben lévő pára kicsapódik/lecsapódik/rácsapódik/felcsapódik pontosan rá a fémfelületre és ott újra folyékony halmazállapotú (tehát víz) lesz belőle. Ez kikerülhetetlen, hacsak nem tökéletesen pára és hőingás mentes környezetben áll a fémszerkezet. Ha ez a (kicsapódó) víz még sós vagy netán savas is, akkor az méginkább elmondható, hogy a párás közeg nem szolgálja kezeletlen (vagy szakszerűtlenül kezelt) a fémfelületünk állagminőségét és felüti fejét a rozsda. A már rozsdás felületre a megoldás: csiszolás! Egészen a nyers fémfelületig. Gyakran sajnos ez azzal jár, hogy azzal szembesülhetünk, nincs is már „egészséges” fémfelületünk. De ez nem olyan tény, amit ha nem tudunk nem fáj, hanem pont az amit tudnunk kell, különben nagyon fájni fog.
2/2 Le a zsírral! Ha a kezelendő fémfelület zsíros (olajos, kátrányos, madárkakis, stb) nem fog megfelelően feltapadni rá az alapozó. Ahol az alapozó és a fémfelület közé bármilyen más dolog beékelődik, ott a pára kicsapódásakor rozsdásodni kezdhet a fém, hiszen a víz közvetlenül a fémfelületre csapódhat ki, méghozzá a fedőrétegek alá. Ez a dunszt minden, csak nem jó hatású. Ez nagyonnemjó. Így tehát alaposan zsírtalanítani kell a fémfelületeket alapozás elött, ha biztosra szeretnénk menni. Bármilyen festék vagy lakk hígító anyag alkalmas zsírtalanításra, de egyik sem mászik fel magától a fémre, így az alapos munkát semmi nem pótolja sajnos.
2/2 +1 Szépségtapasz. Ha fontos számunkra a felület esztétikája, akkor jöhetnek még az alapozó alá a késtapaszok. (egy vagy két vagy sok komponenssel, tubusból vagy tégelyből, készen, vagy fékészen (készre kell keverni). Fontos, hogy ezeket a tapaszokat szintén a tiszta és rozsdamentes fémre célszerű feltenni, máskülönben leesnek, hólyagosodnak, repednek, stb. ha fent vannak, akkor finom csiszolással a felületbe egyenletesen simára kell szépíteni. Ha ez nemsikerül, akkor a festés (és az alapozás is) ronda lesz és látszani fog, hogy két külön anyag-felület találkozott. (márpedig akkor nincs értelme az egésznek)
A fent felsoroltak elvégzésével a felületelőkészítést is kipipálhatjuk, így jöhet az alapozás.
Harmadik lépés: Elvileg – ha a kezdő lépéseket betartották - mostanra van egy (akármilyenis, de) rozsdamentes és zsírtalanított (estleg kitapaszolt) fémfelületünk. Ha ezt a fémfelületet még szeretnénk megmunkálni, hegeszteni, lánggal vágni, hideg vágni, foncsorozni,stb., akkor olyan alapozó bevonatra van szükség, amely nem akadályozza mindezeket a teendőket. Az ilyen „akadálymentes” alapozóbevonatnak tehát vékonynak, szemcsementesnek és homogénnek kell lennie. A Budaprimer ezeket az elvárásokat nemcsak teljesí, de túl is szárnyalja. Fontos leszögezni, hogy az alapozók többsége egy rendeltetésű. Mondjuk a korrózió kialakulásának meggátolása a szerepe/célja. Vannak tapadásjavító alapozók – könnyű megérteni szerepüket, hiszen bizonyos könnyűfémekről egészen egyszerűen lefolynak a fedőfestékek. Vannak speciális védelmi alapozások, pl. hő vagy tűzvédelmi célokra. A Budaprimer ebben sem hagyományos, hiszen tapadásjavító és korroziógátló egyben, mindezeken túl hegeszthető, vékony és szemcsementes bevonatot képez. A Budaprimer olyan, mint egy rendkívül erős és rendkívül vékony fátyol, amely észrevétlenül tapad a fémre, hogy előkészítse a megfelelő felületet a fedőfestés számára.
A Budaprimer felhordható kompresszoros fújással, hagyományos ecsettel, vagy akár festőhengerrel is. A különbség (természetesen a ecset vagy hengerkezelő személy ügyessége és rutinja függvényében) csupán a rétegvastagságban érhető tetten. Alapesetben egy 0,75 l kiszerelésű edényből kb. 8 négyzetméternyi fémfelület festhető le. Ha ezt szórással tesszük, úgy az ideális 20 µm „rétegvastagság” is biztosított, amely garantálja, hogy a Budaprimerrel kezelt fémfelület pontosan úgy hegeszthető, vágható, csiszolható, megmunkálható, mint a kezeletlen fém, csupán tárolása és felületkezelése válik könnyebbé és biztonságosabbá, hiszen nem fog rozsdásodni minimálisan fél évig még akkor sem, ha szó szerint kitesszük a természet viszontagságainak.