GLETTVASAK ÉS SPATULYÁK

Ha felületkezelés a téma, legyen az akár festés, akár mázolás, vagy akár bármilyen bevonat felhordása, úgy a sima és tiszta felület a legtöbb esetben alapkövetelmény. Régi mondás az építőiparban, hogy sima felületet a burkoló nem tud csinálni, csak egyeneset.  A festők pedig simítani tudnak, de a felületük soha nem lesz egyenes. (A kőművesekről és a fényezőkről szóló mondásokat nem mertük ideírni) Mindkét fajsúlyos megállapítással lehet vitába szállni, azonban az biztos, hogy bármilyen felület kezelése is kerüljön szóba a glettelés, a simítás és a kaparás eszközei (a glettvasak és spatulyák a.k.a spaklik) elő fognak kerülni.

Ezeket az eszközöket összefoglaló néven simítóeszközöknek is nevezik, ugyanakkor és javarészt nemcsak simításra használják őket. Ezeknek a szerszámoknak közös jellemzőjük, hogy kenő- és simítófelületük rendszerint acélból (jellemzően rozsdamentes) vagy műanyagból készül, a nyelek anyaga pedig jellemzően fa vagy műanyag. Fontos információ, hogy a rozsdamentes szerszámok is eltérő minőségű alapanyagokból készülnek és ezért a különböző vegyi anyagokkal szemben eltérő módon állnak ellen. Vannak olyan speciális eszközök, amely erősebben savas, ill. és lúgos környezetben is ellenállóak maradnak és sajnos vannak olyan „rozsdamentes eszközök, amelyek már az első használat után barnák lesznek a futórozsdától. Ezek a minőségbeli eltérések jellemzően meg szoktak jelenni a vételárban. Azonban ha jellemzően egyetlen munkára fogjuk csak használni a szerszámot nem érdemes professzionális eszközt vásárolnunk, különösen ha mi magunk sem vagyunk professzorai a kenésnek, simításnak vagy kaparásnak.

Nézzük meg, hogy a szerszámok ezen szegmensébe milyen eszközök tartoznak.

A spatulyák jellemzően felhasználási területük és a szerszám alapanyaga (amelyből a szerszám készült) szerint különböztethetők meg:

• A festőspatulyák avagy „spaklik” rugalmas acél, vagy rozsdamentes acél pengével rendelkeznek. Ezek jellemzően rugóacélból készült eszközök, amelyek pengéinek vastagsága (vagy méginkább vékonysága) a munkaeszköz felhasználási területétől függően változik. Alapvetően két csoportba sorolhatóak ezek alapján a festőspatulyák: a rugalmas illetve a merev spatulyák csoportjába. A rugalmasak főképpen simításra, a merevek pedig simításra (is) de inkább kaparásra használhatóak. Pengéik jellemzően 20- 120 mm méretek között találhatóak.

• Ugyanakkor vannak kifejezette festékkaparó spaklik, amelyek rendkívül erős, zömök szerszámok, jellemzően vastag és merev acél pengével. Fő feladatuk a festékmaradványok eltávolítása a felületről. Pengeszélességük általában 70 – 80 mm. Néhány változatuk cserélhető pengével készül, amely az erős igénybevétel miatt praktikus és gazdaságos megoldást jelent.

• Az egzotikus hangzású japán spatulyák elnevezésük ellenére roppant hétköznapi és egyszerű használatú eszközök, amelyek főleg simításra használatosak. jellemzően késtapaszokat, gletteket, gip­szeket hordunk (kenünk, simítunk) fel velük. A kicsi, műanyag nyelű spatulyák mérete 20 – 140 mm, amellyel finom munkák is végezhetőek. A nagyobb felületeken a festők által használt fanyelű spatulyák mérete 140 – 300 mm között mozog.
  
  
• Rendhagyó eszköz a Bifelx spatulya . Ez az eszköz két egymás melletti pengével (egy merevebb /és rövidebb/ és egy rugalmasabb /és hosszabb/) rendelkezik és a klasszikus változatában jellemzően bükkfa nyéllel szerelt.  A rövidebbel állíthatjuk be a szerszám rugalmasságát, ugyanis a nagyobbik penge a kisebben fekszik fel. Behúzott pengeállásnál a nagy felületű penge szabadon mozoghat, ezért a szerszám rugalmas; kitolt állásnál pedig a kevésbé szabad mozgás miatt egyre inkább rugalmatlanná válik. Jellemzően 150 – 300 mm pengehosszal rendelkeznek.

• A fal glettelés nagyágyúi a fali spatulyák. Ezek nagy, 15-100 cm-es szélességükről ismeretesek és segítségükkel nagyobb falfelületek simítását illetve síkozását lehet elvégezni. Hasznos eszköz lehet a rutinosabbak kezében, hiszen használatával „haladósabb” a munka.

• A „klasszikus” simítók (ezek a  glettvasak) a festők jellemző és gyakran használt szerszámai. A régebbi glettvasak is acélból készültek, ugyanakkor a rozsdamentességet akkor még rendszeres karbantartással és eszköz tisztítással tartották fent. A napjainkban a rozsdamentes acél kivitel a mindennapos, de használatban vannak műanyag „gelttvasak” is. Mindkét változat előnye a rozsdamentesség, ugyanakkor a műanyag glettvas illetve glettelő  acél társához képest könnyebb szerszám, amelyet előszerettel használnak akril vakolatok felhordásánál. A „közönséges” acél glettvas a kevésbé agresszív anyagok felhordásához jobban ajánlott. Ugyanakkor a  rozsdamentes glettelők használatát a modern glettanyagok gyártói is előszeretettel sulykolják, a maximális hatásfok elérése érdekében.  A glettvasak mind sima, mind fogazott kivitelben egyaránt használatosak. A sima glettelők főképpen gipszek, glettek, vakolatok felhordásánál, tapaszolásánál és simításánál használatosak; míg a fogazott eszközöket inkább a különleges anyagok, vagy eljárások során használjuk, főképpen olyankor, amikor fontos az egyenletes rétegvastagság. Ilyenek a vakolatok, szőnyeg-, illetve csemperagasztók.  A simítók szokványos mérete 10-15 x 20-28 cm. Kivétel ez alól az úgynevezett svájci típusú glettelő amely mérete 10-15 x 45-50 cm.

•  A fogazott glettvasakhoz (amelyek a ragasztóanyagok egyenletes felhordására alkalmazhatóak) kapcsolódóan meg kell jegyezni, hogy a fogazásuk többféle is lehet. Ennek akkor van jelentősége, ha bizonyos felületre csúcsosan vagy éppen ellenkezőleg terülősen kívánjuk a ragasztó „csíkokat” felkenni. Ezek alapján találhatunk hogy trapéz, háromszög, vagy négyzetes fogazású glettvasat illetve spatulyát, amelyek jellemzően acélból, de (pl. szőnyegpadló ragasztáshoz) műanyagból is készülhetnek.

• A felületkelés természetesen nem csak az építőiparban fontos. Jó példa erre a karosszéria spatula is, amelyet jellemezően a „kasznisok” és fényezők használnak. Ezek többségében erős és rugalmas műanyagból készülnek méretük a 6 x 10 illetve a 9 x 15 cm között változik.

• A burkolók kedvelt eszköze a  gumispatulya, amely elsősorban fugázáshoz alkalmas. A fugázóanyagok kíméletes, karcmentes bedolgozását végezhető ezzel az eszközzel, kímélve a borkolatot.Jellemző méretük: 16 – 28 cm.
  
  
• Meg kell említenünk a kőműveskanalakat, a kartecsniket és a hoblikat is. Ugyan ezek csak részben kapcsolódnak a felületkezeléshez, de használatuk szinte mindennaposnak mondható a felület kezelés és előkészítése kapcsán.  Alapanyagaik jellemzően megegyeznek a simítókéval, de itt előfordulhatnak fából készült eszközök is.

Talán elsőre ennyi is elegendő lehet, hogy valamelyest megismerkedjünk a simítás és kaparás eszközeivel, amelyek segítségével (no és persze kitartó gyakorlással) végül elnyerhetjük a fekete-öves minősítést a felület előkészítés területén. Mindez nélkülözhetetlen útja annak, hogy jól és szakszerűen fessünk-mázoljunk, amely büszkeséget és tartást adhat mindannyiunk számára, akik saját munkánk eredményében tudunk(nánk) gyönyörködni. 

A budaprimer.hu csapat jó munkát és sima végeredményt kíván, amelyhez legyen a mottónk a Beatles híres slágerének – némileg a témába erőszakolt – felkiáltása: Glett it be!